Szoborpark

20-1. parcella

Hikisch család síremléke, márvány, 1918 (20/1-1-73)

Szobrász: Damkó József

Építész: Hikisch Rezső

Hikisch Rezső építész 14 jelenleg is látható síremléket tervezett a Fiumei úti sírkertben, különböző szobrászokkal együttműködve, többek között a Neruda családét, Klösz Györgyét és a Gutmann család mauzóleumát. Ezért is tartották őt a temetőépítészet specialistájának. Szülei kriptájának síremlékét is ő tervezte, amelybe később őt magát is eltemették 1934-ben bekövetkezett halálakor.

A sírhant felett ókori síremléktípus, egy mitikus madárlábakon álló szarkofág emelkedik, amelynek az útra néző homlokzatát antik mitológiai jelenet díszíti. A domborművön az emberi sors és a végzet istennői láthatóak, akiket a görög mitológiában moiráknak, a rómaiban párkáknak neveztek. Baloldalt Klóthó (’szövő’) ül, aki az élet fonalát fonja, középen Lakheszisz (’osztó’) térdel, aki az emberek sorsát hivatott kijelölni, jobb szélen pedig Atroposz (megkerülhetetlen’), a legidősebb nővér áll, metszőollóval kezében, amivel épp elvágni készül a fonalat, ami révén a földi halandót utoléri a végzete. A sors három istennőjének ez a típusú megjelenítése az újkorban alakult ki, antik ábrázolásokon a fonás tevékenysége mellett jogarral, irattekerccsel, glóbusszal vagy mérleggel a kezükben szerepeltek. A temető síremlékművészetében több esetben is felbukkannak a sors istennőinek ábrázolásai, hol hármas csoportban, hol pedig egy személyben megfogalmazva.